A Porphyria cutenea tarda másik sokat emlegetett betegsége a farkasember-kór. Ez az a betegség, amelynek következményeként a beteg bőre elszíneződik és kisebesedik, arc- és testszőrzete pedig roppantmód megsűrűsödik, és egészen hosszúra megnövekedve ellepi egész testét. Emellett a betegek viselkedése fokozatosan megváltozik az idegi rendellenességek következtében: a legjellemzőbb tünet, mint a CEP esetében. Kerülik az éles, vakító napfényt, és heves allergiás reakciókat váltanak ki belőlük bizonyos anyagok, többek között a fokhagyma és összetevői – márpedig ez a fűszernövény a legalapvetőbb fegyver a gonosz ellen az ősi mondákban, legendákban (lásd a súlyosan fokhagyma-allergiás vámpírokat).

1547-ből egy feljegyzés is ránk maradt egy tízévesforma spanyol fiúról, akit a király Teneriféből kapott – hozatott, és testét (arcának néhány kisebb területét kivéve) dús bozont borította. Annak ellenére, hogy már a XIX. század óta foglalkozik ezzel a betegséggel az orvostudomány, máig sem tudunk sokat róla, mivel igen ritka az előfordulása . A középkor óta 50 ilyen esetet jegyeztek fel. A legújabbra egy müncheni gyerekorvos bukkant Németországban. Egy 14 éves kislányt érint. A világos színű szőrzet az arcát és a hátát borítja be. Az orvosok a modern technika eszközeivel próbálnak a lány helyzetén könnyíteni. Lézerfénnyel, a szőrtüszők egyenkénti "kiégetésével" pusztítják el a hajhagymákat a látható helyeken. A mutáció által érintett emberek 50%-ban örökítik tovább a betegséget az utódoknak. A normális szőrzettel születő utód azonban nem örökíti tovább a hajlamot.
A farkasember-kór csupán testi rendellenességekkel jár, ezen kívül semmilyen más tünetet nem mutatnak az „átok” hordozói, nem úgy, mint a lycantrophiában szenvedők. Ez a kórság egyfajta elmebetegségként definiálható: a lycantrophiás tulajdonképpen farkasnak képzeli magát, viselkedése megváltozik, felveszi az állat szokásait, és állítólagosan nyers hússal (ami ugyebár emberi is lehet) táplálkozik.
Az első ilyen ismert "farkasember" Gilles Garnier volt. Gilbert egy erdei remete, otthonról elkóborolt gyermekeket falt fel. A szemtanuk elmesélték, hogy látták, amint Gilbert ilyenkor farkas alakot ölt. Elfogása után beismerte farkasember mivoltát, és mint boszorkányt 1793 januárjában elégették.
Köln környékén, ahol Peter Stubbét azzal vádolták, amint azt később ő is beismerte, hogy 13 gyermeket, köztük saját fiát, és két terhes asszonyt falt fel. Azt állította, hogy az ördögtől kapott varázsövet, amely segítségével farkassá tudott ltozni. Stubbét 1589 októberében ítélték el.
A középkorban úgy tartották, hogyha egy farkasember farkas alakban megsérült sérülése még visszaváltozása után is megmarad. Ismert egy 1588-as történet a Franciaországbeli Auvergne-ből egy vadászról, aki levágta egy farkas mancsát és a zsákjába tette. Később, amikor a mancsot megmutatatta a helyi nemesembernek megdöbbenve látta, hogy az aranygyűrűt viselő kézzé ltozott. Az elborzadt nemesember felismerte a gyűrűt, kirohant a konyhába, ahol ott találta a feleségét, amint éppen sérült kezét kötözte be. Az asszonyt azonnal megégették boszorkányságért.

Oldal: A farkasember-kór
Vámpírok igenis léteznek! - © 2008 - 2024 - wampire.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat