Vámpírok igenis léteznek!

Vámpírok igenis léteznek, bármennyire is akarják ezt megcáfolni. Ha vki hisz a vámpírokban, akkor léteznek vámpírok. Csak egy gyenge elme nem hisz ezekben a mítikus lényekben.

A vámpírokat már az ókori görögök is ismerték, ők emberszerű démonokban hittek, akik a vérünket szívják és betegségeket terjesztenek. Empusának hívták azt a vérivó nőstény dögöt, ami az ókori görög színművekben kísértett. A lamia vagy brukolakhosz, így hívták az ókori görögök az általunk ma ismert vámpírt. A mítosz szerint a vámpír mindig udvariasan kopogtat a ház ajtaján, ezért a görögöknél elterjedt szokás volt, hogy az udvarias, egyszeri kopogtatásra nem nyitnak ajtót. A régi Asszíriában az ekimmu volt ismert. Ez életében ember volt, de ha valaki a halála után felelőtlenül nem temette el rendesen, akkor ekimmu lett belőle. Ennek következményeként aztán eléggé szomjas és éhes lett, és a továbbiakban vérszívóként "élt".

A vámpír alakja erősen összekötődik a vér motívumával, tekintve, hogy a vámpír (már) halott és fél-létének fenntartásához vérre, ergo életre van szüksége az életben maradáshoz. A kereszténységördöggel és a gonosszal és a népi motívumokba bekerült elűzésének keresztényi jellege is.


Káin, az első vámpír

A legendák szerint Káinból, az első gyilkosból lett a legelső vámpír. A Biblia szerint Éva két gyermeket szült Ádámnak: Káint és Ábelt. Mikor Káin és Ábel áldozatot mutatott be Istennek az Úr Ábel áldozatát örömmel fogadta, Káinét viszont nem. Káin ezért megölte testvérét, s e bűnért Isten száműzte őt. Három angyal kereste fel Káint száműzetésében, s elmondták neki, hogy csupán kérnie kell Istent, hogy bocsásson meg neki és száműzetése véget ér. Ő ezt háromszor utasította vissza, s ezért Isten megátkozta, így ő lett az első vámpír, minden vámpírok atyja.

 Néhányan úgy tartják, hogy Káin testvérét, Ábelt áldozatként bemutatta Istennek, s az Úr örömmel fogadta azt, s megáldotta érte Káint. E szerint Káin átka valójában áldás.

 Káin személye mindig is nagy vitákat keltett a vámpírok társadalmában. Nem létezik olyan Vértestvér, aki biztosan állítaná, hogy találkozott Káinnal. Talán a Második Generáció tagjai tudták az igazságot, de ők már nem beszélhetnek.



Az első Város (Énok)


Káin évtizedekig egyedül vándorolt az akkor még fiatal földön. Végül elért egy helyet, ahol az emberek várost építettek, az Első Várost, Énokot. Az emberek látták Káin erejét, s uralkodójukká tették őt. Hosszú ideig uralkodott felettük, s ez elégedettséggel töltötte őt el, de ez nem maradhatott így. Káin a magányosság áldozatává vált, mint annyi más vámpír is azóta. Káin három gyermeket választott, kiknek nevét homály fedi, azonban így emlegetik őket: Enoch, Zillah, Irad. Ők saját gyermekeket teremtettek és hamarosan a halandókat az a veszély fenyegette, hogy a vámpírok felülmúlják őket létszámban. Halandók és halhatatlanok évekig egymás mellett éltek, azonban a vámpírok a halandókat szolgáknak tekintették, nem pedig egyenlőknek, s ezt Káin nem helyeselte. Ekkor következett a Nagy Vízözön, melyben a város és lakói, halandók és halhatatlanok egyaránt elpusztultak.


A Második Város


 Káin elhagyta az Első Várost, mivel úgy gondolta, a Vízözön büntetés volt számára, azért, mert átkát megosztotta másokkal. Távollétében gyermekeinek nem kellett követniük szabályait. A Harmadik Generáció, az Antediluvianok felemelkedtek és elpusztították nemzőiket, a Második Generációt. Új várost építettek, a Második Várost, melyben Káin gyermekei uralkodtak, mint ahogy Káin uralkodott az Elsőben. Azonban ez a város sem tartott örökké. Az Antediluvianok vetélkedni kezdtek egymással, s halandókat emeltek maguk közé, hogy egymás ellen használják őket. Hamarosan minden megsemmisült, amit fölépítettek, s kezdetét vette a Dzsihád.


A Klánok


 Az Antediluvianok szétszóródtak a világban és megalapították saját klánjaikat, halandókat emeltek maguk közé, hogy szolgálják őket és harcoljanak értük a mindent felemésztő harcban, a Dzsihádban. Az idő múlásával erejük egyre növekedett, s vele együtt Torporban töltött álmuk is egyre tovább húzódott. Hamarosan évtizedeket, majd évszázadokat töltöttek Torporban, s klánjaikat magukra hagyták. Az Antediluvianoknak kialakult az a képességük, hogy a Torporból irányítsák követőiket. A mai modern időkben az Antediluvianok létezése, Káin története, az Első és a Második város, a klánok alapítása mind csak legenda. A fiatalok nagy része úgy gondolja, hogy ezek csak jól hangzó kitalációk.


Kamarilla - Sabbat ellentét: A Tövis Egyezmény


Valamikor a 13-14. században a Lasombra klán, valamint az Anarchok és Asszamiták egy csoportja együttes erővel megtámadta a Castle d'Ombro-t (az Árnyékok Kastélyát) és megölte a Lasombra klán alapítóját. Amint a kastély elesett egy fiatal Lasombra, akit Gratianonak hívtak, s aki magának Lasombrának volt saját gyermeke diableriet követett el atyján. Az erről az eseményről szóló történetek homályosak és változók. A Lasombrák sikerét látva testvéreik, a Tzimiscek követték a példát és Öregjeik ellen fordultak. A Tzimisce Anarchok találtak egy módot az őket Öregjeikhez kötő Vérbilincs megtörésére és háborút indítottak Öregjeik ellen. Rengeteget levadásztak és megöltek a Vének közül, az Anarchok Öregjeik fölé kerekedtek. Mikor megtalálták klánjuk alapítójának menedékét mindennek vége lett. Az Tzimisce Anarchok támadásra gyülekeztek és egy kemény csata segítségével elfogták magát Tzimiscet és diableriet követtek el rajta.

A Tzimiscek és Lasombrák sikerét követően az Anarchok Európa szerte fellázadtak. Az Anarch Lázadásban, ahogy később hívták, Rengeteg Öreget elfogtak és megöltek, ám ők nem adták könnyen életüket és sokszor számos Anarchot is magukkal rántottak a Végső Halálba. Ennek következtében a vámpír népesség száma nagy mértékben lecsökkent. Az Anarch Lázadás közepén a Vértestvérek rádöbbentek, hogy túl messzire mentek. A Csorda, az emberek látva a harcot és rombolást, felfedezte a vámpírok létezését. Az emberiség kétségbeesésében Rómához fordult és könyörgött a pápának, hogy fordítsa az Inkvizíciót a szörnyetegek ellen és pusztítsa el mindet.

A Tövis Egyezmény:

Ennek még súlyosabb következményei lettek a Káinita népességre nézve, mint az Anarchok és Öregek közötti háború. A vámpíroknak már nem csak egymástól kellett félniük, de az Inkvizíció tüzétől is. Végül egy hatalmas vámpírokból álló  csoport, a félelmetes Hardestadttal, a Ventrue klán tagjával egyetemben megtalálta az utat az Anarch Lázadás befejezésére. Ez egy írott javaslat, a Tövis Egyezmény volt, melyben megígérték, hogy helyreállítják a rendet a Káiniták társadalmában.

Persze ez az egyezmény csak keveset segített a lázadás elsődleges kiváltó okain. Egyszerűen visszatért a régi időkhöz, azonban ez alkalommal a Kamarilla nevű szervezet vezetésével. Az Anarchoknak és az Asszamitáknak azonban nem volt választásuk. Csapdába estek. Egyik oldalról az Inkvizíció fenyegette őket, a másikról pedig a hatalmas és ravasz Öregek. Az Anarchok elfogadták a Tövis Egyezményt és fejet hajtottak. Megszületett a Kamarilla.

Azonban nem minden Anarch adta fel ilyen könnyen a harcot. A következő fél évszázadban falkák kóboroltak Európa szerte, pusztították a halandókat és lecsaptak az újonnan alakult Kamarillára. Ez alatt az ötven év alatt a lázadók szektába rendeződtek, melynek céljává az őket irányítani akaró Öregek és Antediluvianok elleni harc vált. A 16. század közepére a Sabbat teljesen önállóvá vált és elhatározta, hogy legyőzi a Kamarillát.










Weblap látogatottság számláló:

Mai: 13
Tegnapi: 14
Heti: 196
Havi: 752
Össz.: 253 238

Látogatottság növelés
Oldal: Vámpír legendák
Vámpírok igenis léteznek! - © 2008 - 2020 - wampire.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »